A kötelező logopédiai szűrésről
A 2017/2018-as tanévtől kezdődően minden 3. évét betöltött gyermeknek kötelező logopédiai szűrésen kell részt vennie, amelyre magánóvodánk is lehetőséget biztosít.
Miért volt szükség az 5 éves kori alapvizsgálat mellett a 3 éves kori szűrést is bevezetni?
Hogyan érinti a jogszabályváltozás az óvodás korú gyerekeket és a szüleiket? Mi változott?
A jogszabályi változás előtt az óvodás gyermekeket kötelezően csak 5 éves korban vizsgálták meg a logopédusok. Ez az úgynevezett alapvizsgálat feltárta, hogy az óvoda utolsó évében milyen jellegű logopédiai terápiára van szüksége adott esetben egy kisgyereknek. Ha a terápia és a gyermek spontán fejlődése az óvodai és a családi ráhatásokkal sikeres volt, akkor jöhetett az iskola. Némely esetben még egy plusz év óvoda várt a gyermekre, hogy az iskolaérettséget elérje.
Előfordulhat azonban, hogy az elmaradás oly mérvű, amit 1-2 terápiás év nem old meg. A korai nyelvi fejlesztés érdekében ezért célszerű és szükségszerű a logopédia és a gyermek találkozását korábbra tenni. A korai életszakaszban feltárt nyelvi elmaradások logopédiai terápiával, a családi környezet nyelvi közeggé formálásával sok esetben oly mértékben korrigálhatóak, hogy nem akadályozzák a 6-7 éves kori sikeres iskolakezdést.
Mit vizsgál és mit nem az új logopédiai szűrés?
3 - 5 éves korú gyermekeknél elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyermek beszéde tartalmi tekintetben megfelel-e az életkorában elvárhatónak. Ebben az életszakaszban nem igazán a beszéd formai hibáit vizsgáljuk.
Az a tapasztalat, hogy a formai beszédhibák kevésbé zavarják meg egy-egy gyermek iskolai pályafutását, mint ha a beszéd tartalmi, nyelvi tekintetben marad alul, vagy a gyermek rosszul érti meg a beszédet. Utóbbi esetekben gyakorta fordul elő az olvasás-írás tanulásában jelentkező zavar, amely fennmaradása esetén megnehezíti a gyermek intellektusának megfelelő iskolai teljesítést.
Hova vezet a kezeletlen nyelvi zavar?
A kezeletlen nyelvi zavar szinte bizonyosan az olvasás/írás megtanulásának nehézségeihez, valamilyen fokú olvasás-írászavarhoz, súlyosabb esetben diszlexiához/diszgráfiához vezet. És ha az olvasás nem válik az ismeretszerzés eszközévé, tanulási zavar alakulhat ki, mely megnehezíti a gyermekek egész iskolai létezését. A sikertelenség miatt egyre többet szoronganak, van, aki szegregálódik, van, aki hangoskodásba, bohóckodásba menekül, másoknak neurotikus tünetei lesznek.
Hogyan segíthetünk a 3-5 éves korban felismert nyelvi zavarokon?
Ebben a munkában a logopédus terapeuta az iránymutató. A gyermek számára a saját állapotának megfelelő otthoni háttértámogatást kéri: a home-tréninget pontosan betartani, sokat mesélni és még többet beszélgetni!
Az együtt végzett, játékos gyakorlás eredményessége számottevő, és gyakorta a szülő-gyemek viszony kedvező változása is észlelhető.
A 2017. augusztus 22-én megjelent cikkből a kivonatot szerkesztette magánóvodánk logopédusa, Vasas Ilona.
forrás: koloknet.hu
